Zacskóból Zsiguli

„Családi nyomásra elvégeztem a Műszaki Egyetem gépészmérnöki szakát, de már az egyetem alatt jobban érdekelt a vállalkozás, ami akkor azt jelentette, hogy besegítettem édesanyámnak, aki otthon bedolgozóként gépi kötést vállalt. Azután 1977-ben átmenetileg szintén bedolgozóként helyezkedtem el az ócsai Vörös Október Mgtsz Miköv (Mezőgazdasági Ipari Közös Önálló Vállalat) nevű, csomagolóanyagokat előállító gyáregységénél, ahol műanyag zacskókat készítettem - szintén otthonról. Kilenc hónap alatt megkerestem egy Zsiguli árát" - emlékszik vissza vállalkozói múltjának kezdeteire Békési Ernő. A következő évben - a diploma megszerzése után - el is helyezkedett a Mikövnél, ahol egészen 1986-ig dolgozott, a végén már részlegvezetőként. 1985 novemberében - a főnökével való viták után - beadta a felmondólevelét. „A főnök azzal búcsúzott: tönkretesz, ha meglát a Miköv piacán." Ezért az 1986-ban önálló vállalkozásba kezdő mérnök másodmagával egy NDK-beli exportra termelő mikroelektronikai vállalat beszállítója lett, integrált áramkörök (IC-k) csomagolására szolgáló átlátszó csöveket gyártott üzlettársa garázsában.

Később mégis az egykori főnök adta meg a kezdő lökést Békési Ernő csomagolóipari karrierjéhez. Két évvel később, 1988-ban ugyanis a Miköv szorult helyzetbe került, s az egykori főnök ennek megoldására azzal kereste meg, hogy vegye át a cég egyik, műanyag csomagolóanyagot előállító nyomdagépét, amihez cserében megrendeléseket is adott. Az ajánlat a legjobbkor jött: az IC-k NDK-beli exportja ugyanis 1990-ben megszűnt, a megrendelő mikroelektronikai vállalatot pedig felszámolták. „Az is nagy csoda volt, hogy 1990 őszére sikerült behajtani a korábbi követeléseket" - mondja az üzletember, akinek a rendszerváltáskor azért sikerült talpon maradnia, mert akkorra már felfutott a vállalkozása másik ága, a nyomtatott csomagolóanyagok gyártása.

Rizseszacskótól a Coca-Coláig

1989 decemberében az ügyvezető a korábban kisszövetkezetként működő vállalkozást néhány társával együtt kft.-vé alakította át, amelynek azóta is többségi tulajdonosa és ügyvezetője.  A cég gyorsan fejlődött: 1991-ben már több mint 30 millió forintos árbevételt ért el. Az ugrást azután az hozta meg, amikor a következő évben a Miköv - amelynek piacát addig gondosan kerülték - 1992 végén felszámolás alá került. Így már nem kellett fenntartani a gentleman's agreementet, közvetlenül is megkereshették a Miköv addigi vevőit. A legfontosabb ilyen vevő az akkor a United Biscuits tulajdonában lévő Győri Keksz Kft. volt, amelynek a Miköv a hetvenes évektől gyártott csomagolóanyagot, s amelynek 1993-tól a Harsona Kft. már közvetlenül szállíthatott. Az új minőség persze új technológiai elvárásokat is jelentett. Ezért 1996-ban egy modernebb nyomdagépet vettek, a termelést pedig a bérelt telephelyekről a Herceghalmon vásárolt telephelyre vonták össze. A cég szépen fejlődött, az árbevétel az ezredfordulóra évi egymilliárd forintra emelkedett.

Világszínvonal, adósságcsapdával

Az ezredforduló újabb növekedést hozott, annak minden kihívásával együtt. Látszott ugyanis, hogy a multinacionális élelmiszer-ipari vállalatok egyre növekvő keresletének, illetve az élesedő versenynek csak a technológiai színvonal fokozatos javításával lehet megfelelni. Emiatt a cég az ezredfordulón egy világszínvonalú termelést lehetővé tevő Windmöller márkájú nyomógépet szerzett be, amelyet 2001-ben üzemeltek be. Igen ám, de a megcélzott multinacionális vevőknél alapkövetelmény a termelésbiztonság, ezért 2002-ben be kellett szerezni egy másik ugyanilyen nyomógépet is. A piacvezető technológia azután meghozta a várt multinacionális vevőket, amelyek közül a Kraft Jacobs, a Danone, a Coca-Cola, a Pepsi Cola, a Dr. Oetker megrendelései nemcsak elismerést, hanem 2006-ra már 2 milliárd forintra növekvő árbevételt is hoztak a konyhára.

A növekedést persze finanszírozni is kellett, ami majdnem nehezebb volt, mint a vevők megnyerése. A jobb híján lízingkonstrukcióban beszerzett Windmöller-gépek ugyanis a finanszírozással együtt összesen egymilliárd forintba kerültek. A működtetéshez forgóeszközhitelre volt szükség (hiszen a multinacionális vevők többnyire nagy átfutással fizettek), ám - a nagy lízingkötelezettség miatt - csak úgy tudtak kereskedelmi banki hitelt szerezni, hogy Békési Ernő a cég és a saját vagyonát is fedezetként ajánlotta fel, s az akkori - mintegy 300 milliós - forgóeszközhitel mögé a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. is odaállt a kezességvállalásával.

Mélypont és stabilizálódás

A második Windmöller-gép beszerzése, a lízingdíjak és a növekvő forgóeszközigény annyira megterhelték a vállalkozást, hogy az kis híján belebukott. „Az akkori bankunk nem akart több hitelt adni, ezért elkezdtünk vergődni. Minden forrást mozgósítani kellett - a vevői, a beszállítói, a baráti és a magánhiteleket egyaránt. Iszonyatos éveken mentünk keresztül, a cég és jómagam is. A mélyponton, 2004-ben volt olyan pillanat, hogy 300 milliós likviditáshiányt kellett finanszírozni " - emlékszik vissza a cégvezető, akinek a házassága is ráment a nehéz időkre. Végül 2005 tavaszára - amikor egy, a nehéz helyzetbe kerülő vállalkozást megszerezni próbáló „jóakaró" ármánykodását is kivédték - sikerült rendezni a sorokat annyira, hogy bankot tudjanak váltani. A Raiffeisen Bank a korábbi finanszírozónál nagyobb bizalommal volt a cég iránt: a hitelkeretet - szintén a Garantiqa kezességvállalásával - 400 millió forintra emelte fel. Az elmúlt három évben, amióta a Raiffeisennél van, fokozatosan stabilizálódott a vállalkozás pénzügyi helyzete.

Régiós jövőkép

Mára a Harsona Fólia Print Kft. egy több mint 2,5 milliárd forint árbevételű, több mint 50 embert foglalkoztató vállalkozás lett, amelynek fő vevői a már említett multinacionális cégek. Ezen vevőkör számára egyfajta méretes szabóságot, testreszabott szolgáltatást vállalnak. Vagyis nemcsak teljesítik a megbízásokat, hanem a szakismeretükkel ahhoz is igyekeznek hozzásegíteni a vevőket, hogy megtalálják a termékükhöz (az eltarthatóság, a vízzáróság és más szempontok alapján) a legjobban illő csomagolást. „Mottónk: engedjék meg, hogy segítsünk a csomagolásfejlesztésben harmincéves szakmai tapasztalatunkkal és szaktudásunkkal" - mondja Békési Ernő, aki a következő években a térségbeli exportban látja a kitörési lehetőséget. A multinacionális vevők ugyanis a termelésüket mindinkább regionális központokba vonják össze, így jó esélyt lát arra, hogy a Harsona anyagait a szlovák, a cseh, a román és más, térségbeli üzemeikben is egyre nagyobb mennyiségben használják fel.

Jakics Gergő, nagyvállalati ügyfélreferens, Raiffeisen Bank Zrt.: A Harsona Fólia-Print Kft.-vel 2005 tavaszán kötöttük az első hitelkeret-szerződést. Ehhez bankunk döntéshozói a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 70 százalékos kezességvállalását írták elő a keret teljes összegére. A cég helyzete gyorsan javult, a kezességvállalási keretet már 2006 első hónapjaiban mérsékelni lehetett. Idén az ügyfél azzal az igénnyel fordult hozzánk, hogy faktorálási kereteit rulírozó hitelkerettel váltsuk ki, ami szintén a Garantiqa kezességvállalásával történt, bár ennek mértéke ekkor már 60 százalékra csökkenhetett. Ráadásul a kezességet már nem a teljes keret, hanem csak az egyes konkrét hitelek vonatkozásában kértük és kaptuk meg.

Banyár László

Forrás: Pont Magazin, 2008. december